Lyrics
Addig üvöltök az ég alatt, amíg a tudatom is széthasad,
Idegroham, hisztéria, extázis és anarchia.
Árad belőlem a rettenet, sajnos a kultúra eltemet,
Neurózis, depresszió, nukleáris agresszió.
Telnek az évek és szétrobbanok, a nagyfeszültség nő,
Hajszolni kell ezt a rongy életet, mert elmúlik az idő.
Refr.:
Metál az ész! Óh, óh!
Metál az ész! Óh, óh!
Metál az ész!
Óh, óh, óh, óh, óh!
Terjed a világon az elmebaj, ha mindenki megőrül, hát az sem baj,
Idegroham, hisztéria, extázis ás anarchia.
Zárt osztályon élünk kint és bent, együtt hülyülünk meg lent és fent.
Neurózis, depresszió, nukleáris agresszió.
Telnek az évek és szétrobbanok, a nagyfeszültség nő,
Hajszolni kell ezt a rongy életet, mert elmúlik az idő.
Refr.:
Metál az ész! Óh, óh!
Metál az ész! Óh, óh!
Metál az ész!
Óh, óh, óh, óh, óh!
